1.
Egy apokaliptikus kép különféle értelmezései
Ha egy képtárban hárman néznek egy képet, lehetséges, hogy hárman háromféleképpen fogják értelmezni azt. Így vagyunk a Jelenések könyvéből ma hallott apokaliptikus képpel, a Napba öltözött Asszonnyal, akinek fején tizenkét csillagból álló korona van. Most nézzük külön-külön e háromféle értelmezést. Először is
2. A napba öltözött Asszony az Egyház jelképe. Amikor Szent János apostol az első század végén megírja a Jelenések könyvét, az egyházon már végigsöpört egy keresztényüldözési hullám, maga a szent író is száműzetésben volt Patmosz-szigetén. Írásával irányítani és megerősíteni akarta a keresztények hitét, akik megütközhettek azon, hogy Krisztus egyháza ilyen üldözéseknek van kitéve. Ez ellentétben látszott állni Jézus mondásával: „Bízzatok, mert legyőztem a világot” (Jn 16,33). Nos, ebből az ígéretből akkor semmi sem látszott, inkább fordítva: a pogány római császárság pusztulással fenyegette a fiatal egyházat. János apostol, aki maga is szenvedője volt az üldözésnek, erőt és reményt akart önteni kortársaiba.
Az égi asszony allegorikus alak. Jelképe Isten népének (12 csillag – 12 törzs), amelyből a Megváltó származott. Ugyancsak jelenti Izrael jogutódját, az Egyházat is (12 csillag – 12 apostol). Ez az asszony a pusztába menekül (Jel 12,6), ami azt jelenti, hogy az egyháznak a földi vándorlásban van a helye. De azt is meglátták az apostoli egyházban, hogy ennek a küzdelmes életnek ígéretes jövője lesz a folytatása, mint ahogy Izrael népe is a pusztai vándorlással egyre közelebb került az ígéret földjéhez. Vagyis az egyház útja – bár üldözések és megpróbáltatások között – mégis az Isten terve szerint alakul. Az egyház útja nem a pusztulás felé vezet, hanem az ígéretek teljesülése felé!
3. A napba öltözött Asszonyt a liturgia Szűz Máriával azonosítja. A magyarok nemzeti zarándokhelyévé vált Csíksomlyó templomában láthatjuk a XVI. századi Mária-kegyszobrot, arany háttérrel – vagyis napfénybe öltözötten –, feje körül pedig a 12 csillagból álló koronát. Bár Szűz Máriát a képeken és szobrokon mindig fiatal, szép nőnek ábrázolják, itt mégis belső lelki értékekre, lelki szépségre kell gondolni. Mint például Mária testi tisztaságára, a szüzességre, vagy hitének szilárdságára, hűségére … Ezek olyan értékek, amelyeket különösen a mi korunkban sokan egyáltalán nem értékelnek, sőt, ellenkezőleg, nevetségesnek tartanak. Szüzesség helyett a szabad szerelmet, hűség helyett a szerelmi kalandokat, vallásos hit helyett valamiféle homályos hiszékenységet tartanak korszerűnek. A Mária által megtestesített értékeket ma homály fedi sokak előtt. Ha Isten a Nap, és Mária a napba öltözött asszony, akkor ma Napfogyatkozás van. A Napfogyatkozás nem azt jelenti, hogy a nap megsemmisült, csak azt, hogy a Hold a Nap elé kerül, s eltakarja egy rövid időre előlünk a Napot. Manapság a Mária által képviselt erényeket (szüzesség, hűség, hit) sokan nem tartják értéknek. Ez az erkölcsi élet napfogyatkozása. Vagyis ez a korjelenség nem azt jelenti, hogy a szüzesség, a hűség és a hit nem érték már. Ezek most is értékek, most is erények, csak a korszellem eltakarja sokak szeme elől. A történelem tanúsítja, hogy ez mulandó állapot, éppúgy, mint a Napfogyatkozás.
4. Az Európai Unió zászlaján látható 12 csillagnak – mint tudjuk – van köze a Napba öltözött asszony Szűz Máriaként való értelmezéséhez. A vallási jelképrendszerben járatlanok előtt persze mindez ismeretlen. Ma sokan úgy tekintenek az EU-ra, mint valamiféle Kánaánra. Ma sokak szemében az EU a hedonista, élvhajhász kultúra birodalma. Talán nem véletlenül! Ez a kultúra képes egy ideig elhomályosítani a földrész keresztény értékeit és múltját. A „halál civilizációja” képes erkölcsi Napfogyatkozást előidézni, de megsemmisíteni a Napba öltözött Asszony erényeit nem tudják. A Mária által megélt szüzesség, hit és hűség mindig ragyogó csillagként fog tündökölni. Ámen. Verőcei Gábor/MK
Ha egy képtárban hárman néznek egy képet, lehetséges, hogy hárman háromféleképpen fogják értelmezni azt. Így vagyunk a Jelenések könyvéből ma hallott apokaliptikus képpel, a Napba öltözött Asszonnyal, akinek fején tizenkét csillagból álló korona van. Most nézzük külön-külön e háromféle értelmezést. Először is
2. A napba öltözött Asszony az Egyház jelképe. Amikor Szent János apostol az első század végén megírja a Jelenések könyvét, az egyházon már végigsöpört egy keresztényüldözési hullám, maga a szent író is száműzetésben volt Patmosz-szigetén. Írásával irányítani és megerősíteni akarta a keresztények hitét, akik megütközhettek azon, hogy Krisztus egyháza ilyen üldözéseknek van kitéve. Ez ellentétben látszott állni Jézus mondásával: „Bízzatok, mert legyőztem a világot” (Jn 16,33). Nos, ebből az ígéretből akkor semmi sem látszott, inkább fordítva: a pogány római császárság pusztulással fenyegette a fiatal egyházat. János apostol, aki maga is szenvedője volt az üldözésnek, erőt és reményt akart önteni kortársaiba.
Az égi asszony allegorikus alak. Jelképe Isten népének (12 csillag – 12 törzs), amelyből a Megváltó származott. Ugyancsak jelenti Izrael jogutódját, az Egyházat is (12 csillag – 12 apostol). Ez az asszony a pusztába menekül (Jel 12,6), ami azt jelenti, hogy az egyháznak a földi vándorlásban van a helye. De azt is meglátták az apostoli egyházban, hogy ennek a küzdelmes életnek ígéretes jövője lesz a folytatása, mint ahogy Izrael népe is a pusztai vándorlással egyre közelebb került az ígéret földjéhez. Vagyis az egyház útja – bár üldözések és megpróbáltatások között – mégis az Isten terve szerint alakul. Az egyház útja nem a pusztulás felé vezet, hanem az ígéretek teljesülése felé!
3. A napba öltözött Asszonyt a liturgia Szűz Máriával azonosítja. A magyarok nemzeti zarándokhelyévé vált Csíksomlyó templomában láthatjuk a XVI. századi Mária-kegyszobrot, arany háttérrel – vagyis napfénybe öltözötten –, feje körül pedig a 12 csillagból álló koronát. Bár Szűz Máriát a képeken és szobrokon mindig fiatal, szép nőnek ábrázolják, itt mégis belső lelki értékekre, lelki szépségre kell gondolni. Mint például Mária testi tisztaságára, a szüzességre, vagy hitének szilárdságára, hűségére … Ezek olyan értékek, amelyeket különösen a mi korunkban sokan egyáltalán nem értékelnek, sőt, ellenkezőleg, nevetségesnek tartanak. Szüzesség helyett a szabad szerelmet, hűség helyett a szerelmi kalandokat, vallásos hit helyett valamiféle homályos hiszékenységet tartanak korszerűnek. A Mária által megtestesített értékeket ma homály fedi sokak előtt. Ha Isten a Nap, és Mária a napba öltözött asszony, akkor ma Napfogyatkozás van. A Napfogyatkozás nem azt jelenti, hogy a nap megsemmisült, csak azt, hogy a Hold a Nap elé kerül, s eltakarja egy rövid időre előlünk a Napot. Manapság a Mária által képviselt erényeket (szüzesség, hűség, hit) sokan nem tartják értéknek. Ez az erkölcsi élet napfogyatkozása. Vagyis ez a korjelenség nem azt jelenti, hogy a szüzesség, a hűség és a hit nem érték már. Ezek most is értékek, most is erények, csak a korszellem eltakarja sokak szeme elől. A történelem tanúsítja, hogy ez mulandó állapot, éppúgy, mint a Napfogyatkozás.
4. Az Európai Unió zászlaján látható 12 csillagnak – mint tudjuk – van köze a Napba öltözött asszony Szűz Máriaként való értelmezéséhez. A vallási jelképrendszerben járatlanok előtt persze mindez ismeretlen. Ma sokan úgy tekintenek az EU-ra, mint valamiféle Kánaánra. Ma sokak szemében az EU a hedonista, élvhajhász kultúra birodalma. Talán nem véletlenül! Ez a kultúra képes egy ideig elhomályosítani a földrész keresztény értékeit és múltját. A „halál civilizációja” képes erkölcsi Napfogyatkozást előidézni, de megsemmisíteni a Napba öltözött Asszony erényeit nem tudják. A Mária által megélt szüzesség, hit és hűség mindig ragyogó csillagként fog tündökölni. Ámen. Verőcei Gábor/MK
